Története:
A technika alkalmazása az 1970-es évekig nyúlik vissza, és dr. Kenzo Kaze japán orvos nevéhez fűződik, aki számtalan ízületi- és izomsérülést kezelt az akkor bevett sémák szerint: jegeléssel, rögzítéssel, hetekig mozgásmentességre ítélve. Nem volt azonban megelégedve a lassú gyógyulással, ezért kísérletezni kezdett rendelőjében új módszerekkel. A merev rögzítéseket rugalmasokra cserélte, amelyek nem gátolták a beteg végtagokat a mozgásban olyan nagy mértékben. Ezek a rugalmas kötések azonban nehezen maradtak helyükön, illetve ha szorosabbra kötötték, akkor a vérkeringést szorították el. Jött tehát az ötlet, hogy ráragasztották ezeket a rugalmas szalagokat a bőrre. A gyógyulás ezzel az új módszerrel gyorsabban lezajlott, a rögzítés sem mozdult el, és jól támasztotta a végtagot. A sikereket látva elindultak a kísérletek, végül Dr. Kenzo Kaze a KinesioTape-et 1979-ben szabadalmaztatta. Kezdetben ezek a szalagok sportolói körökben terjedtek el, ma már igen jelentős a hétköznapi felhasználása is.
Mi a szalagok hatása?
- serkentik a vérkeringést és a nyirokkeringést;
- fizikailag támasztják az ízületeket, az izmokat (a KineisoTape jobban hat a felszínes izmokra, a mélyebben futó izmokra csekélyebb eredményt tudunk elérni);
- javítják az izomfunkciót;
- támogatják a vénás keringést;
- serkentik az öngyógyulási folyamatokat.
Gondoljunk csak bele: történik egy sérülés, a sérült terület megduzzad és fáj. Ilyenkor ha nem mozgatjuk, akkor még inkább lelassul a nyirok- és vérkeringés, ráadásul még jegeljük is, ami tovább dermeszti a folyamatokat, így lényegesen lassul a gyógyulás. Ahhoz, hogy a felgyülemlett szöveti folyadékot elvezessük, a nyirokfolyadék a szív irányába áramoljon, éppen az kell, hogy a végtagot mozgassuk – természetesen nem extrém terhelésekre kell itt gondolni, hanem terhelés nélküli mozgatásra. A szakszerűen feltett tape megemeli a bőrt, nagyobb térfogatot biztosít a lokális keringésnek, a szövet újjáépítéséhez szükséges tápanyagok biztosan ideérnek, csökken a sérült izmon a nyomás, ez pedig gyors fájdalomcsillapítást eredményez.
Nagyon fontos megemlíteni, hogy a szalagban nincs hatóanyag, semmilyen fájdalomcsillapítót nem tartalmaz (pamut anyagból és akril ragasztórétegből áll).
Ne feledjük azonban el, hogy vannak olyan sérülések, ahol elengedhetetlen az orvosi ellátás pl.: egy törést, egy helyéről kiugrott ízületet feltétlenül el kell orvosilag látni, ilyen esetekben is lehet azonban helye a tape-nek a rehabilitációban, illetve egy sérülés esetén pl. izom- vagy szalagszakadás gyanúja esetén, ha az azonnali orvosi kezelés nem elérhető, akkor az orvossal való találkozásig érdemes minél előbb tapelni.
Mikor ajánlott a tape-elés?
- akut és krónikus izom- és ízületi sérülések;
- duzzanatok, ödémák;
- részleges és teljes ficamok, szakadások;
- húzódások, zúzódások, rándulások;
- hegek, véraláfutások;
- rossz testtartás.
Kontraindikációk:
- égett bőr, friss, nyílt seb;
- idős, papírvékony száraz bőr;
- bőr síkjából kiemelkedő anyajegy;
- várandósság első trimeszterében hasra és derékra nem ragasztunk;
- trombózisveszély;
- rosszindulatú daganat.
Kitől tanultunk?
Quastné Rigó Katalintól tanultunk alapokat, haladó technikákat és kismamákat ragasztani.
